A Blockchain technológia 4 típusának felfedezése

A nyilvános blokklánc mindenki számára nyitott. Bárki csatlakozhat, megtekintheti és részt vehet a hálózatban. A Bitcoin és az Ethereum jól ismert példák. Ezek a hálózatok decentralizáltak és biztonságosak, és olyan konszenzusmechanizmusokat használnak a tranzakciók érvényesítésére, mint a Proof of Work vagy a Proof of Stake.

Proof of Work (PoW) : Ez a mechanizmus megköveteli, hogy a résztvevők (bányászok) összetett matematikai problémákat oldjanak meg, hogy új blokkokat adjanak hozzá a blokklánchoz. Az a résztvevő, aki elsőként oldja meg a problémát, kapja meg a tranzakció érvényesítését, és kriptopénzzel jutalmazzák. A PoW-t a Bitcoin használja, és a magas energiafogyasztásáról ismert.

Proof of Stake (PoS) : A PoS a matematikai problémák megoldása helyett a résztvevőket (validálókat) a birtokukban lévő érmék száma alapján választja ki, és hajlandóak „tétet” tenni biztosítékként. Minél több érmét tesz fel egy résztvevő, annál nagyobb az esélye, hogy tranzakciókat érvényesít és jutalmat kap. A PoS energiatakarékosabb a PoW-hoz képest.

A nyilvános blokkláncok átláthatóak, és a hozzáféréshez nem kell engedély. Ugyanakkor lassabbak lehetnek és több energiát fogyasztanak.

A privát blokklánc a hálózathoz való hozzáférésre és a hálózatban való részvételre engedélyt kapott egyénekre, szervezetekre vagy entitásokra korlátozódik. A nyilvános blokkláncokkal ellentétben, amelyekhez bárki csatlakozhat, a privát blokklánc egy kiválasztott csoportra korlátozódik, gyakran bizalmi vagy üzleti kapcsolatok alapján.

Egy vállalat például létrehozhat egy privát blokkláncot az alkalmazottai, partnerei vagy bizonyos érdekelt felek számára, ahol csak az arra jogosultak hitelesíthetik a tranzakciókat és férhetnek hozzá az adatokhoz.

Ezek a blokkláncok ideálisak olyan vállalkozások számára, amelyeknek szükségük van a magánélet védelmére és a sebességre, például bankok vagy ellátási láncot működtető vállalatok számára.

A hibrid blokkláncok ötvözik a nyilvános és a privát blokkláncok jellemzőit. Egyes adatok mindenki számára nyitottak, míg más részek privátak maradnak.

Ez a felállás nagyobb ellenőrzést biztosít a blokklánc technológiát speciális célokra használó vállalatoknak, intézményeknek vagy szervezeteknek, például vállalkozásoknak, kormányzati ügynökségeknek vagy nonprofit csoportoknak, miközben szükség esetén átláthatóságot biztosít.

A hibrid blokkláncot olyan ágazatokban lehet használni, mint az egészségügy, ahol a betegadatoknak privátnak kell maradniuk, de az általános kutatási adatok megoszthatók.

Egy konzorciumi blokkláncot szervezetek egy csoportja irányít. Az egy szervezet által kezelt privát blokklánccal ellentétben a konzorciumi blokklánc több fél között osztja meg az irányítást. Ez a felállás az olyan iparágakban, mint a pénzügy vagy a logisztika, ahol több szervezet dolgozik együtt, szabványos.

A privát blokkláncok előnyeit kínálja kiegyensúlyozottabb döntéshozatali struktúrával.

A blokkláncok hozzáférési szint szerint is kategorizálhatók:

• Az engedély nélküli blokkláncok mindenki számára nyitottak (pl. nyilvános blokkláncok). Bárki csatlakozhat és érvényesítheti a tranzakciókat.
• Az engedéllyel rendelkező blokkláncokhoz a csatlakozáshoz jóváhagyás szükséges. Ezek általában privát, hibrid vagy konzorciumi típusok.

Az engedéllyel rendelkező rendszerek jobb ellenőrzést és teljesítményt kínálnak, míg az engedély nélküli rendszerek a nyitottságot és a decentralizációt helyezik előtérbe.

Minden blokklánc típusnak megvannak a maga előnyei:

A választás előtt el kell döntenie, hogy milyen igényei vannak. A nyilvános blokkláncok jól működnek nyílt projektek esetében. A privát és hibrid rendszerek megfelelnek a különleges adatvédelmi igényekkel rendelkező vállalkozásoknak.

A blokklánc technológia egy decentralizált rendszer, amely számítógépek hálózatán keresztül rögzíti a digitális tranzakciókat. Ahelyett, hogy egy központi helyen tárolnák, az adatokat több csomópont között osztják szét, így biztosítva, hogy egyetlen szervezet sem ellenőrzi azokat.

Minden egyes tranzakciót „blokkba” csoportosítanak, biztonságosan összekapcsolva egy láncban, így létrehozva egy időrendi és állandó nyilvántartást. Ha az adatok egyszer bekerültek a blokkláncba, azokat nem lehet megváltoztatni vagy törölni, így azok hamisításállóak és biztonságosak.

Ez az átláthatóság és megváltoztathatatlanság teszi a blokkláncot különösen hasznossá a bizalmat igénylő alkalmazásokban, mint például a pénzügyi tranzakciók, az ellátási lánc nyomon követése és a digitális eszközök tulajdonjogának igazolása. A közvetítők szükségességének kiküszöbölésével a blokklánc csökkenti a csalás kockázatát és növeli a hatékonyságot.

A blokklánc technológia sokoldalú, és különböző igényekhez igazítható.

A nyilvános blokkláncok ideálisak az átláthatóságot és nyílt részvételt igénylő projektekhez, így alkalmasak kriptovaluták vagy nyilvános platformok számára.

A privát blokkláncok ezzel szemben leginkább olyan vállalkozások vagy szervezetek számára működnek, amelyeknek nagyobb kontrollra van szükségük, gyorsabb sebességet és biztonságos hozzáférést kínálnak egy korlátozott csoport számára.

A hibrid blokkláncok ötvözik a legjobbakat, rugalmasságot biztosítanak szelektív átláthatósággal, így olyan projektek számára alkalmasak, amelyeknek nyitottságra és magánéletre van szükségük.

Az e típusok közötti különbségek megértése segít meghatározni, hogy melyik a legjobb egy adott iparág vagy felhasználási eset számára.