Mi a DAO (decentralizált autonóm szervezet)?

A decentralizált autonóm szervezetek (Decentralized Autonomous Organizations, DAO) a projektek és közösségek irányításának egy másfajta módja központi hatóság nélkül. Ahelyett, hogy a hagyományos vezetői struktúrákra támaszkodnának, a DAO-k blokkláncot és intelligens szerződéseket használnak a decentralizált döntéshozatal lehetővé tételére.

A szabályokat, a műveleteket és a pénzeszközöket nem egyetlen szervezet, hanem a közösség tagjai ellenőrzik.

A „Mi az a DAO?” kérdésre sokféleképpen lehet válaszolni, mivel a DAO egynél sokkal több funkcióra támaszkodik. A DAO teljes egészében blokkláncon működik, így biztonságos, átlátható és ellenáll a külső beavatkozásnak. A tagok kormányzati tokenekkel rendelkeznek, amelyekkel szavazhatnak a javaslatokról.

Nem számít, hogy egy új kezdeményezés finanszírozásáról, a meglévő szabályok módosításáról vagy az erőforrások elosztásáról van szó, a döntéseket közösen hozzák meg a többségi szavazat alapján.

A DAO jelentése a decentralizált kormányzás előmozdítása. Lehetővé teszik, hogy a világ különböző részein élő emberek együttműködjenek és közösen hozzanak döntést anélkül, hogy fejlesztőkre vagy más emberekre lenne szükségük.

Ez egy nyitott, demokratikus környezetet teremt, ahol minden tag szavazata súlyt képvisel.

A DAO-k főbb jellemzői a következők:

• Decentralizáció – Egyetlen entitás sem ellenőrzi a döntéshozatalt.
• Átláthatóság – Minden tranzakció és szabály rögzítésre kerül a blokkláncon.
• Automatizálás – Az intelligens szerződések automatikusan végrehajtják a megállapodásokat.
• Közösségvezérelt – A tagok közösen vesznek részt a szavazásban.

A DAO-k a blokklánc technológia és az okos szerződések segítségével működnek, amelyek meghatározzák a szabályokat és automatizálják a döntéshozatalt.

Itt közelebbről megnézzük, hogyan működnek:

Az okos szerződések képezik minden DAO magját. Ezek az önvégrehajtó algoritmusok határozzák meg a DAO szabályait, miközben a blokkláncon működnek. Az intelligens szerződés a telepítés után önállóan működik, garantálva, hogy minden döntés pontosan a szándéknak megfelelően kerül végrehajtásra.

Ha például egy javaslat a szükséges többségi szavazattal elfogadja a javaslatot, az okos szerződés automatikusan végrehajtja a döntést, legyen szó akár pénzeszközök felszabadításáról vagy változások végrehajtásáról.

A DAO-kban nagy szerepet játszanak a kormányzati tokenek. A tagok rendelkeznek ezekkel a tokenekkel, amelyek szavazati joggal ruházzák fel őket. Minél több token van valakinek, annál nagyobb a befolyása a döntéshozatalban. A DAO ökoszisztémában való hozzájárulás, befektetés és a részvétel egyéb formái mind-mind tokenek megszerzését eredményezhetik.

A finanszírozás és a kincstári ellenőrzés szintén létfontosságú elemei a DAO-knak. Sok DAO-nak van kincstára, amely tokeneladások, tagsági díjak vagy egyszerűen önkéntes munka révén gyűjti a pénzeszközöket.

Számos DAO-ra figyeltek fel kreatív módszereikkel és irányítási rendszereikkel. A ConstitutionDAO, egy kriptopénz-rajongókból álló csoport, amely megpróbálta megvásárolni az amerikai alkotmány egy ritka példányát, a legismertebb példák közé tartozik. Crowdsourcing segítségével több mint 40 millió dollárt gyűjtöttek össze, de az árverésen nem jártak sikerrel.

Az egyik első decentralizált kockázati tőkecég egy másik korai DAO volt, amely egyszerűen csak The DAO néven volt ismert. Egy hatalmas biztonsági hiba azonban kibertámadáshoz vezetett, ami több millió dollárnyi bevételkiesést okozott. Ez az esemény drasztikusan megváltoztatta az Ethereum hálózatát, és felhívta a figyelmet az okosszerződések hibáinak veszélyeire és hackereire.

A mai DAO-k kormányzása sokkal szervezettebb. A MakerDAO például a DAI stabilcoinját kezeli, és decentralizált döntéshozatalt használ a stabilitás garantálására. Egy másik példa a Decentraland, ahol a felhasználók virtuális földterületeket birtokolnak, és egy DAO segítségével befolyásolják a platform fejlődését.

Az egyik első decentralizált pénzügyi platform, a BitShares újszerű irányítási mechanizmusokat vezetett be, amelyek számos más kezdeményezés számára paradigmaként szolgáltak.

• Méltányosság és sokszínűség : A DAO-k azáltal, hogy minden tagnak hangot adnak, elősegítik a sokféle ötletet és a tisztességes részvételt, ösztönzik a befogadást.
• Átláthatóság : Minden döntést és tranzakciót rögzítenek a blokkláncon, így minden tag számára ellenőrizhető és elszámoltatható nyilvántartást biztosítanak.
• Közösségi tulajdonlás : Minden tag részt vesz az irányításban, ami elősegíti a tulajdonlás érzését és a nagyobb elkötelezettséget.
• Alacsonyabb adminisztratív költségek : Az intelligens szerződések automatizálják a folyamatokat, csökkentve a közvetítők szükségességét és a működési költségeket.
• Globális elérhetőség : A DAO-k globális részvételt tesznek lehetővé, lehetővé téve a határokon és kultúrákon átnyúló együttműködést.
• Innováció és rugalmasság : A DAO-k a közösség hozzájárulása és a blokklánc-technológia által vezérelve könnyen alkalmazkodhatnak és innoválhatnak.

• Lassú döntéshozatal : A kollaboratív szavazás késleltetheti a döntéshozatalt, ami lelassíthatja a szervezet általános működését.
• Hatékonysági hiányosságok : Központosított vezetés nélkül a kulcsfontosságú kérdésekben való konszenzus elérése kihívást jelenthet, ami elhúzódó vitákhoz és csökkent termelékenységhez vezethet.
• Biztonsági sebezhetőségek : Az intelligens szerződések sebezhetőek a hackerekkel és a kódhibákkal szemben, ahogy azt a DAO híres biztonsági résénél láthattuk, ami nagy pénzügyi veszteségeket okozhat.
• Jogi és szabályozási kérdések : A DAO-kat sok országban gyakran nem ismerik el jogi személyként, ami kérdéseket vet fel az elszámoltathatóság, az adózás és a lehetséges kormányzati ellenőrzés körül.
• Bálna-befolyás : Egyes DAO-kban a nagy token-tulajdonosok (whales) aránytalanul nagy befolyással rendelkeznek a döntések felett, ami aláássa a decentralizált irányítási modellt.

A DAO-k szabályozási keretei továbbra sem egyértelműek, a különböző joghatóságok eltérő álláspontot képviselnek. Egyes kormányok a DAO-kat innovatív kormányzási modellnek tekintik, míg mások potenciális kockázatot látnak bennük. A legfontosabb szabályozási aggályok a következők:

• Jogi státusz – Egyes joghatóságok elismerik a DAO-kat.
• Felelősségi kérdések – Nincs egyértelmű elismerés.
• Adózási kihívások – Nem világos, hogy a tranzakciókat hogyan kell adóztatni.
• Kormányzati felügyelet – A szabályozó hatóságok korlátozásokat vezethetnek be.

A DAO-knak köszönhetően a vállalkozások szerkezete és irányítása alapvetően megváltozott. A központosított hatalom megszüntetésével és a nyitottság elfogadásával új megközelítést kínálnak a csoportos döntéshozatal felügyeletére. Számos előnyük van, mint például a nagyobb nyitottság és a közösség bevonása, de vannak hátrányaik is, mint például a biztonsági hiányosságok, a döntéshozatali késedelmek és a tisztázatlan jogi státusz.

A DAO jelentése valószínűleg egyre összetettebb és közkedveltebb lesz, ahogy a blokklánc technológia tovább fejlődik. Még mindig sok ígéretet hordoznak azonban, és még mindig kísérleti és fejlődő ötletnek számítanak.