Mit jelent a Proof-of-Stake (PoS) a kriptóban?

A Proof-of-Stake-ben a tranzakciók validálásával zárolhatod a kriptopénzedet, hogy jutalmakat keress, hasonlóan a tétgyűjtéshez. Ebben a cikkben szakértőink részletesen elmagyarázzák a PoS-t, és bemutatják a példákat, előnyöket és hátrányokat.

Mi a Proof-of-Stake a blokkláncban?

A Proof-of-Stake (PoS) egy konszenzusmechanizmus, amelyet a blokklánc hálózatokban használnak a blokklánc állapotáról való megegyezés elérésére. Ellentétben a Proof-of-Work (PoW) rendszerrel, amely a bányászoknak bonyolult matematikai rejtvényeket kell megoldaniuk a tranzakciók érvényesítéséhez és új blokkok létrehozásához, a PoS az új blokkok létrehozásához és érvényesítéséhez a validátorokat a birtokukban lévő kriptopénz mennyisége alapján választja ki, és hajlandóak “tétet” tenni biztosítékként.

Itt van néhány kulcsfontosságú pont a PoS-ről:

• Energiatakarékosabb: Mivel nem támaszkodik a nyers számítási teljesítményre, a PoS sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a PoW.
• Gyorsabb tranzakciós idők: Az egyszerűsített érvényesítési folyamatnak köszönhetően a PoS blokkláncok gyakran gyorsabban képesek feldolgozni a tranzakciókat, mint a PoW láncok.
• Növeltebb hozzáférhetőség: Mindenki, aki elegendő kriptovalutával rendelkezik, részt vehet a tétekben, ellentétben a PoW-val, amely speciális hardvert igényel.
• Biztonsági aggályok: Egyesek szerint a PoS rendszerek kevésbé biztonságosak, mint a PoW, mivel a nagy érdekeltek potenciálisan manipulálhatják a hálózatot.

Hogyan működik a Proof-of-Stake?

Itt van egy bontás:

• Staking: Egy PoS rendszerben a résztvevőknek, akiket gyakran validátoroknak neveznek, “fel kell tenniük” egy bizonyos összeget a blokklánc natív kriptopénzéből. Ez a tét biztosítékként szolgál, és egy kijelölt pénztárcában vagy okosszerződésben tartják. A feltett kriptopénz összege az adott blokklánc protokolltól függően változhat.
• Blokkok létrehozása és érvényesítése: A validátorok egy kiválasztási algoritmus alapján kerülnek kiválasztásra új blokkok létrehozására és tranzakciók érvényesítésére. A validátornak való kiválasztás valószínűsége gyakran arányos a feltett kriptopénz összegével – aki többet tesz fel, annak nagyobb az esélye a kiválasztásra.
• Blokkjavaslat: Az új blokk létrehozására kiválasztott validátorok új blokkot javasolnak egy tranzakciókészletet. Ez a javasolt blokk tartalmazza az előző blokk kriptográfiai hash-jét, így egy blokkláncot – a blokkláncot – alkotva.
• Szavazás: Ezután a hálózat többi validálója értékeli a javasolt blokk érvényességét. Ők szavazhatnak arról, hogy szerintük a javasolt blokk érvényes-e vagy sem. A validátoroknak lehetőségük lehet arra, hogy közvetlenül szavazzanak, vagy a tétjük automatikusan szavazhat helyettük.
• Egyetértés: Konszenzus akkor jön létre, ha az érvényesítők szuper többsége (gyakran kétharmados vagy annál nagyobb többség) egyetért a javasolt blokk érvényességében. A konszenzus elérése után a blokk felkerül a blokkláncra, és a folyamat kezdődik elölről a következő blokk esetében.
• Jutalomelosztás: A blokkok létrehozásában és érvényesítésében részt vevő validátorokat tranzakciós díjakkal és néha újonnan veretett érmékkel jutalmazzák. A jutalmakat a validátorok között a tétjük és a hálózatban való részvételük alapján osztják szét.
• Büntetések: Azok a validátorok, akik rosszindulatúan cselekszenek vagy csalárd tranzakciókat próbálnak validálni, büntetésre számíthatnak, beleértve a feltett érméik egy részének csökkentését vagy a feltett jogaik ideiglenes vagy végleges elvesztését.
• Biztonság: A PoS-rendszerek gyakran tartalmaznak olyan mechanizmusokat, amelyek biztosítják a hálózati biztonságot és megakadályozzák a központosítást. Ez magában foglalhatja az érvényesítők kiválasztásának véletlenszerűvé tételét, a tisztességtelen viselkedésért járó büntetéseket, valamint olyan mechanizmusokat, amelyek megakadályozzák, hogy egyetlen entitás a hálózat jelentős részét ellenőrizze.

A PoS összességében energiatakarékos alternatívát kínál a PoW konszenzusmechanizmusokkal szemben, és arra ösztönzi a validátorokat, hogy becsületesen járjanak el a hálózat biztonsága érdekében.

Miben különbözik a Proof-of-Stake a Proof-of-Work-tól?

A Proof-of-Stake (PoS) és a Proof-of-Work (PoW) két alapvető konszenzusmechanizmus, amelyeket a blokkláncokban a tranzakciók érvényesítésére és a hálózat biztonságára használnak. Bár mindkettő ugyanazt a célt éri el, megközelítésük jelentősen eltér egymástól, ami különböző előnyökhöz és hátrányokhoz vezet.

A következőkben a legfontosabb különbségeket ismertetjük:

Jellemző	Proof-of-Stake (PoS)	Proof-of-… Work (PoW)
Hitelesítési folyamat	Kriptopénzek készítése	Bonyolult rejtvények megoldása számítási teljesítmény segítségével
Energiafogyasztás	Nagymértékben alacsony	Nagyon magas
Elérhetőség	Mindenki, aki elég kriptopénzzel rendelkezik, képes a tétekre	Speciális hardvert igényel
Biztonság	Egyre fejlődik, potenciális aggályok a nagy érdekelteknél	Egységes, de sérülékeny a bányászpoolok támadásaira
Tranzakciók sebessége	általában gyorsabb	általában lassabb
Decentralizáció	A bányászpoolok koncentrációja miatt kevésbé decentralizált lehet	Eléggé decentralizált lehet
Környezetvédelem Impact	Low	High
Cost of Entry	Low	Higher
Rewards	Earned for blokkok érvényesítéséért	Blokkok bányászatáért
érettség	Újabb technológia	Egységes technológia

Hitelesítési folyamat

• PoW: A bányászat bonyolult matematikai rejtvények megoldásával, tranzakciók érvényesítésével és új blokkok létrehozásával biztosítja a blokklánc-hálózatokat, a bányászokat a számítási erőfeszítéseikért járó jutalmakkal ösztönözve.
• PoS: A felhasználók “letétbe helyezik” meglévő kriptopénzállományukat, lényegében zárolják azokat egy időre. A feltett összeg határozza meg az esélyüket arra, hogy véletlenszerűen kiválasztják őket validátornak a következő blokkhoz. A validátorok ellenőrzik a tranzakciókat és új blokkokat adnak hozzá a lánchoz, munkájukért jutalmat kapnak.

Energiafogyasztás

• PoW: A versengő bányászati folyamat miatt a PoW blokkláncok, mint a Bitcoin, hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, ami környezetvédelmi aggályokat vet fel.
• PoS: Azáltal, hogy nincs szükség nagy teljesítményű bányászhardverekre, a PoS blokkláncok jelentősen energiatakarékosabbak, csökkentve ezzel a környezetre gyakorolt hatásukat.

Az akadálymentesítés

• PoW: A PoW bányászatban való részvétel gyakran drága speciális hardvert igényel, ami a korlátozott erőforrásokkal rendelkező egyének számára kevésbé elérhetővé teszi.
• PoS: Bárki, aki elegendő kriptovalutával rendelkezik, részt vehet a tétekben, így az elérhetőbbé és demokratikusabbá válik.

Biztonság

• PoW: A sok résztvevős bányászat elosztott jellege miatt a PoW blokkláncok általában ellenállóak a támadásokkal szemben. Ugyanakkor a nagy bányászpoolok ellenőrzésének megszerzésének lehetősége biztonsági aggályokat vet fel.
• PoS: Bár a PoS megfelelő biztonságot nyújt, egyesek szerint a jelentős mennyiségű feltett kriptovalutával rendelkező nagy érdekeltek potenciálisan manipulálhatják a hálózatot. Ez folyamatos viták és kutatások témája.

Tranzakciós sebesség

• PoW: A PoW összetett érvényesítési folyamata lassabb tranzakcióidőt eredményezhet, különösen a nagy hálózati aktivitású időszakokban.
• PoS: A PoS egyszerűbb érvényesítési folyamata gyakran gyorsabb tranzakciós sebességet eredményez a PoW-hoz képest.

A PoW és PoS közötti választás a blokkláncprojekt konkrét prioritásaitól függ. Míg a PoW bizonyított biztonságot nyújt, az energiafogyasztása jelentős hátrányt jelent. A PoS zöldebb és inkluzívabb alternatívát kínál, de még fejlesztés alatt áll, és hosszú távú biztonsági következményeit még vizsgálják.

A Proof-of-Stake fő céljai

• Biztonságos és decentralizált hálózat: A PoW-hoz hasonlóan a PoS elsődleges célja a blokklánc hálózat biztonsága és decentralizáltságának fenntartása. Ez a tranzakciós adatok pontosságának és megváltoztathatatlanságának biztosítását jelenti, miközben ellenálló marad a manipulációval vagy az egyetlen entitás általi ellenőrzéssel szemben.
• Növelte a hatékonyságot: A PoS a PoW-nál hatékonyabban törekszik a biztonság és a decentralizáció elérésére. Megszünteti az energiaigényes bányászat szükségességét, ami gyorsabb tranzakció-feldolgozást és kisebb környezeti terhelést eredményez.
• Megnövelt hozzáférhetőség: A PoS célja, hogy a blokkláncban való részvételt hozzáférhetőbbé tegye a PoW bányászattal kapcsolatos hardveres akadályok megszüntetésével. Bárki, aki elegendő kriptovalutával rendelkezik, részt vehet a tétekben, elősegítve a hálózat szélesebb körű részvételét.
• Fenntartható növekedés: A PoS a blokklánc ökoszisztéma fenntartható növekedését igyekszik biztosítani a PoW magas energiafogyasztással kapcsolatos aggályainak kezelésével. Ez szélesebb körű elfogadást és valós alkalmazási potenciált tesz lehetővé.
• Dinamikus ösztönzők: A PoS a tranzakciók érvényesítéséért és a hálózat biztosításáért járó dinamikus jutalmakkal ösztönzi a részvételt. Ez ösztönzi a becsületes viselkedést és elrettenti a helytelen tevékenységeket.

Míg a biztonság továbbra is a fő cél, a PoS célja, hogy azt hatékonyabb, hozzáférhetőbb és fenntarthatóbb módon érje el, megnyitva az utat a blokklánc technológia szélesebb körű elfogadása és fejlődése előtt.

Az átvétel biztonságának igazolása

A PoS biztonságiitípus két fő alapelv körül forog: a gazdasági ösztönzők és a véletlenszerű hitelesítés. Mindkettő együttesen olyan rendszert hoz létre, ahol a becsületes viselkedést jutalmazzák, a rosszindulatú tevékenységet pedig büntetik.

Gazdasági ösztönzők

• Sztorlódás: A felhasználók saját kriptopénzüket “tétre teszik”, lényegében lekötik egy időre. Ez biztosítékként működik, hasonlóan egy biztonsági letéthez.
• Slashing: Ha egy validáló tisztességtelenül viselkedik, elveszíti a feltett kriptopénzének egy részét, ami erős késztetést teremt a csalásra.
• Megjutalmazások: A tisztességes validátorok, akik segítenek a hálózat biztonságában, jutalmakat kapnak, ami tovább motiválja őket a tisztességes viselkedésre.

Randomizált érvényesítés

• Validátorok: Nem mindenki képes tranzakciókat validálni. Ehelyett a validátorok véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra a tét nagysága és egyéb tényezők alapján.
• Nehéz támadni: Ez a véletlenszerűség megnehezíti, hogy egyetlen entitás irányítsa a hálózatot vagy manipulálja a tranzakciókat, mivel nem tudná előre, hogy kik az érvényesítők.
• Bizantin hibatűrés (BFT): Egyes PoS-rendszerek BFT-t használnak, amely lehetővé teszi a hálózat működését akkor is, ha a validátorok egy kis része rosszindulatú vagy nem elérhető.

Kihívások és megfontolások

• Stake Concentration: Ha egy kis csoport ellenőrzi a feltett érmék nagy részét, akkor potenciálisan manipulálhatják a hálózatot. Ez komoly aggodalomra ad okot, és aktív kutatási terület.
• Új technológia: A PoS újabb, mint a PoW, és hosszú távú biztonsági következményeit még mindig tanulmányozzák és vitatják.
• Social Engineering: A célzott támadások a validátorokat rosszul cselekedtethetik.
• Smart Contract sebezhetőségek: A blokkláncon telepített okosszerződések sebezhetőségei a konszenzusmechanizmustól függetlenül kihasználhatók.

A POS ígéretes megközelítést kínál a blokklánc biztonságához, de nem tökéletes. A biztonság egy folyamatos folyamat, amely folyamatos megfigyelést, frissítéseket és kutatást igényel a fejlődő fenyegetések kezelése érdekében. A PoS és a PoW közötti választás a blokkláncprojekt konkrét igényeitől és biztonsági prioritásaitól függ.

Proof-of-Stake előnyei

• Energiahatékonyság: A PoS megszünteti az energiaigényes bányászhardverek szükségességét, jelentősen csökkentve ezzel a blokklánc technológia környezeti hatását. Ez összhangban van az olyan PoW rendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos növekvő aggodalmakkal, mint a Bitcoin.
• Gyorsabb tranzakciók: A PoS általában gyorsabb tranzakció-feldolgozási időt kínál, mint a PooW. Ez az egyszerűsített érvényesítési folyamatnak köszönhető, ahol az érvényesítők véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra ahelyett, hogy bonyolult számításokon keresztül versenyeznének.
• Növelt hozzáférhetőség: Bárki, aki elegendő kriptopénzzel rendelkezik, részt vehet a tétekben, így a PoS elérhetőbbé válik, mint a PoW, amely speciális hardvert igényel. Ez a szélesebb körű részvétel erősíti a hálózat decentralizációját és biztonságát.
• Kisebb tranzakciós díjak: A csökkentett energiafogyasztás és az egyszerűsített érvényesítési folyamat miatt a PoS blokkláncok gyakran alacsonyabb tranzakciós díjakkal rendelkeznek a PoW blokkláncokhoz képest. Ez különösen előnyös lehet a mikrotranzakciók és a mindennapi felhasználási esetek esetében.

A tét hátrányainak bizonyítása

• Az adókoncentráció: Ha magánszemélyek vagy szervezetek egy kis csoportja birtokolja a feltett érmék jelentős részét, akkor potenciálisan manipulálhatják a hálózatot vagy befolyásolhatják a döntéshozatalt. 
• Delegáció és pooling: A validátorok delegálhatják a tétgyűjtési jogkörüket harmadik feleknek, így létrehozva tétgyűjtő poolokat. Ez ugyan növeli a hozzáférhetőséget, de központosításhoz is vezethet, ha a nagy poolok túl nagy befolyásra tesznek szert.
• Újabb technológia: A PoW-hoz képest a PoS viszonylag új technológia, és hosszú távú biztonsági következményeit még mindig aktívan kutatják és vitatják.
• Social Engineering támadások: A célzott social engineering támadások potenciálisan becsaphatják a validálókat, hogy rosszul viselkedjenek.
• Az intelligens szerződések sebezhetőségei: A blokkláncon telepített intelligens szerződések sebezhetőségei a konszenzusmechanizmustól függetlenül kihasználhatók.
• A kezdeti érme elosztása: Attól függően, hogy a kezdeti kriptopénz elosztása hogyan történt, aggályok merülhetnek fel a méltányossággal és a lehetséges centralizációval kapcsolatban, ha nagy rész néhány ember kezében összpontosul.
• A semmiért semmit sem vesznek el támadások: Egyes PoS implementációk sebezhetőek lehetnek a “nothing-at-stake” támadásokkal szemben, ahol a validátorok büntetés nélkül érvényesíthetnek érvényes és érvénytelen blokkokat egyaránt.
• Szabályozási bizonytalanság: A kriptovalutákat és a PoS-rendszereket övező szabályozás még kialakulóban van, ami bizonytalanságot okoz a felhasználók számára.

Mely kriptovaluták használnak Proof of Stake-et?

Egyes számú kiemelkedő kriptovaluta használ Proof-of-Stake (PoS) konszenzusmechanizmust, köztük az Ethereum (ETH), Cardano (ADA), Binance Coin (BNB), Polkadot (DOT), Solana (SOL), Tezos (XTZ), Cosmos (ATOM), és Algorand (ALGO).

• Ethereum (ETH): Jelenleg a PoW-ról PoS-re áll át az Ethereum 2.0 frissítésével, amelynek célja a nagyobb skálázhatóság és hatékonyság.
• Cardano (ADA): Az egyik első széles körben elfogadott PoS blokklánc, amely kutatásalapú megközelítéséről és az okosszerződésekre való összpontosításáról ismert.
• Binance Coin (BNB): A Binance tőzsde natív tokenje, hibrid PoS és Proof-of-Authority (PoA) rendszert valósított meg a gyorsabb tranzakciók érdekében.
• Polkadot (DOT): Többláncú hálózat egyedi sharding architektúrával, amely PoS-t használ a fő láncához, és rugalmasságot biztosít a különböző konszenzusmechanizmusok számára az egyes paraláncokon.
• Solana (SOL): Nagy teljesítményű blokklánc, amely gyors tranzakciós sebességéről és alacsony díjairól ismert, egyedülálló hibrid PoS mechanizmust használ validátor csomópontokkal és proof-of-history-val.
• Tezos (XTZ): On-chain governance platform, amely a formális ellenőrzési folyamatáról és módosításairól ismert, delegált PoS rendszerrel működik.
• Cosmos (ATOM): Hub blockchain, amely független blokkláncokat köt össze, Byzantine Fault Tolerance (BFT) alapú PoS rendszert használ a fő láncához.
• Algorand (ALGO): Tiszta PoS blokklánc, amely hatékony és biztonságos konszenzusmechanizmusáról ismert, gyors és skálázható kialakítású.

Végszavak a vételi bizonyítékról (Proof-of-Stake, PoS)

A PoS ígéretes alternatívát kínál a PoW-hoz képest, kezelve annak legfontosabb korlátait. Azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a kihívásaival és a folyamatos fejlesztési erőfeszítésekkel a biztonságos és decentralizált jövő érdekében.

Kérdés a tétbizonylatról (PoS)