Mit jelent a Proof-of-Stake (PoS) a kriptóban?

A Proof-of-Stake-ben a tranzakciók validálásával zárolhatod a kriptopénzedet, hogy jutalmakat keress, hasonlóan a tétgyűjtéshez. Ebben a cikkben szakértőink részletesen elmagyarázzák a PoS-t, és bemutatják a példákat, előnyöket és hátrányokat.

Tartalomjegyzék

Mi a Proof-of-Stake a blokkláncban?

A Proof-of-Stake (PoS) egy konszenzusmechanizmus, amelyet a blokklánc hálózatokban használnak a blokklánc állapotáról való megegyezés elérésére. Ellentétben a Proof-of-Work (PoW) rendszerrel, amely a bányászoknak bonyolult matematikai rejtvényeket kell megoldaniuk a tranzakciók érvényesítéséhez és új blokkok létrehozásához, a PoS az új blokkok létrehozásához és érvényesítéséhez a validátorokat a birtokukban lévő kriptopénz mennyisége alapján választja ki, és hajlandóak „tétet” tenni biztosítékként.

Itt van néhány kulcsfontosságú pont a PoS-ről:

  • Energiatakarékosabb: Mivel nem támaszkodik a nyers számítási teljesítményre, a PoS sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a PoW.
  • Gyorsabb tranzakciós idők: Az egyszerűsített érvényesítési folyamatnak köszönhetően a PoS blokkláncok gyakran gyorsabban képesek feldolgozni a tranzakciókat, mint a PoW láncok.
  • Növeltebb hozzáférhetőség: Mindenki, aki elegendő kriptovalutával rendelkezik, részt vehet a tétekben, ellentétben a PoW-val, amely speciális hardvert igényel.
  • Biztonsági aggályok: Egyesek szerint a PoS rendszerek kevésbé biztonságosak, mint a PoW, mivel a nagy érdekeltek potenciálisan manipulálhatják a hálózatot.

Hogyan működik a Proof-of-Stake?

Itt van egy bontás:

  • Staking: Egy PoS rendszerben a résztvevőknek, akiket gyakran validátoroknak neveznek, „fel kell tenniük” egy bizonyos összeget a blokklánc natív kriptopénzéből. Ez a tét biztosítékként szolgál, és egy kijelölt pénztárcában vagy okosszerződésben tartják. A feltett kriptopénz összege az adott blokklánc protokolltól függően változhat.
  • Blokkok létrehozása és érvényesítése: A validátorok egy kiválasztási algoritmus alapján kerülnek kiválasztásra új blokkok létrehozására és tranzakciók érvényesítésére. A validátornak való kiválasztás valószínűsége gyakran arányos a feltett kriptopénz összegével – aki többet tesz fel, annak nagyobb az esélye a kiválasztásra.
  • Blokkjavaslat: Az új blokk létrehozására kiválasztott validátorok új blokkot javasolnak egy tranzakciókészletet. Ez a javasolt blokk tartalmazza az előző blokk kriptográfiai hash-jét, így egy blokkláncot – a blokkláncot – alkotva.
  • Szavazás: Ezután a hálózat többi validálója értékeli a javasolt blokk érvényességét. Ők szavazhatnak arról, hogy szerintük a javasolt blokk érvényes-e vagy sem. A validátoroknak lehetőségük lehet arra, hogy közvetlenül szavazzanak, vagy a tétjük automatikusan szavazhat helyettük.
  • Egyetértés: Konszenzus akkor jön létre, ha az érvényesítők szuper többsége (gyakran kétharmados vagy annál nagyobb többség) egyetért a javasolt blokk érvényességében. A konszenzus elérése után a blokk felkerül a blokkláncra, és a folyamat kezdődik elölről a következő blokk esetében.
  • Jutalomelosztás: A blokkok létrehozásában és érvényesítésében részt vevő validátorokat tranzakciós díjakkal és néha újonnan veretett érmékkel jutalmazzák. A jutalmakat a validátorok között a tétjük és a hálózatban való részvételük alapján osztják szét.
  • Büntetések: Azok a validátorok, akik rosszindulatúan cselekszenek vagy csalárd tranzakciókat próbálnak validálni, büntetésre számíthatnak, beleértve a feltett érméik egy részének csökkentését vagy a feltett jogaik ideiglenes vagy végleges elvesztését.
  • Biztonság: A PoS-rendszerek gyakran tartalmaznak olyan mechanizmusokat, amelyek biztosítják a hálózati biztonságot és megakadályozzák a központosítást. Ez magában foglalhatja az érvényesítők kiválasztásának véletlenszerűvé tételét, a tisztességtelen viselkedésért járó büntetéseket, valamint olyan mechanizmusokat, amelyek megakadályozzák, hogy egyetlen entitás a hálózat jelentős részét ellenőrizze.
A munka bizonyítása vs. a tét bizonyítása

A PoS összességében energiatakarékos alternatívát kínál a PoW konszenzusmechanizmusokkal szemben, és arra ösztönzi a validátorokat, hogy becsületesen járjanak el a hálózat biztonsága érdekében.

Miben különbözik a Proof-of-Stake a Proof-of-Work-tól?

A Proof-of-Stake (PoS) és a Proof-of-Work (PoW) két alapvető konszenzusmechanizmus, amelyeket a blokkláncokban a tranzakciók érvényesítésére és a hálózat biztonságára használnak. Bár mindkettő ugyanazt a célt éri el, megközelítésük jelentősen eltér egymástól, ami különböző előnyökhöz és hátrányokhoz vezet.

A következőkben a legfontosabb különbségeket ismertetjük:

JellemzőProof-of-Stake (PoS)Proof-of-… Work (PoW)
Hitelesítési folyamatKriptopénzek készítéseBonyolult rejtvények megoldása számítási teljesítmény segítségével
EnergiafogyasztásNagymértékben alacsonyNagyon magas
ElérhetőségMindenki, aki elég kriptopénzzel rendelkezik, képes a tétekreSpeciális hardvert igényel
BiztonságEgyre fejlődik, potenciális aggályok a nagy érdekelteknélEgységes, de sérülékeny a bányászpoolok támadásaira
Tranzakciók sebességeáltalában gyorsabbáltalában lassabb
DecentralizációA bányászpoolok koncentrációja miatt kevésbé decentralizált lehetEléggé decentralizált lehet
Környezetvédelem ImpactLowHigh
Cost of EntryLowHigher
RewardsEarned for blokkok érvényesítéséértBlokkok bányászatáért
érettségÚjabb technológiaEgységes technológia

Hitelesítési folyamat

  • PoW: A bányászat bonyolult matematikai rejtvények megoldásával, tranzakciók érvényesítésével és új blokkok létrehozásával biztosítja a blokklánc-hálózatokat, a bányászokat a számítási erőfeszítéseikért járó jutalmakkal ösztönözve.
  • PoS: A felhasználók „letétbe helyezik” meglévő kriptopénzállományukat, lényegében zárolják azokat egy időre. A feltett összeg határozza meg az esélyüket arra, hogy véletlenszerűen kiválasztják őket validátornak a következő blokkhoz. A validátorok ellenőrzik a tranzakciókat és új blokkokat adnak hozzá a lánchoz, munkájukért jutalmat kapnak.

Energiafogyasztás

  • PoW: A versengő bányászati folyamat miatt a PoW blokkláncok, mint a Bitcoin, hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, ami környezetvédelmi aggályokat vet fel.
  • PoS: Azáltal, hogy nincs szükség nagy teljesítményű bányászhardverekre, a PoS blokkláncok jelentősen energiatakarékosabbak, csökkentve ezzel a környezetre gyakorolt hatásukat.

Az akadálymentesítés

  • PoW: A PoW bányászatban való részvétel gyakran drága speciális hardvert igényel, ami a korlátozott erőforrásokkal rendelkező egyének számára kevésbé elérhetővé teszi.
  • PoS: Bárki, aki elegendő kriptovalutával rendelkezik, részt vehet a tétekben, így az elérhetőbbé és demokratikusabbá válik.

Biztonság

  • PoW: A sok résztvevős bányászat elosztott jellege miatt a PoW blokkláncok általában ellenállóak a támadásokkal szemben. Ugyanakkor a nagy bányászpoolok ellenőrzésének megszerzésének lehetősége biztonsági aggályokat vet fel.
  • PoS: Bár a PoS megfelelő biztonságot nyújt, egyesek szerint a jelentős mennyiségű feltett kriptovalutával rendelkező nagy érdekeltek potenciálisan manipulálhatják a hálózatot. Ez folyamatos viták és kutatások témája.

Tranzakciós sebesség

  • PoW: A PoW összetett érvényesítési folyamata lassabb tranzakcióidőt eredményezhet, különösen a nagy hálózati aktivitású időszakokban.
  • PoS: A PoS egyszerűbb érvényesítési folyamata gyakran gyorsabb tranzakciós sebességet eredményez a PoW-hoz képest.

A PoW és PoS közötti választás a blokkláncprojekt konkrét prioritásaitól függ. Míg a PoW bizonyított biztonságot nyújt, az energiafogyasztása jelentős hátrányt jelent. A PoS zöldebb és inkluzívabb alternatívát kínál, de még fejlesztés alatt áll, és hosszú távú biztonsági következményeit még vizsgálják.

A Proof-of-Stake fő céljai

  • Biztonságos és decentralizált hálózat: A PoW-hoz hasonlóan a PoS elsődleges célja a blokklánc hálózat biztonsága és decentralizáltságának fenntartása. Ez a tranzakciós adatok pontosságának és megváltoztathatatlanságának biztosítását jelenti, miközben ellenálló marad a manipulációval vagy az egyetlen entitás általi ellenőrzéssel szemben.
  • Növelte a hatékonyságot: A PoS a PoW-nál hatékonyabban törekszik a biztonság és a decentralizáció elérésére. Megszünteti az energiaigényes bányászat szükségességét, ami gyorsabb tranzakció-feldolgozást és kisebb környezeti terhelést eredményez.
  • Megnövelt hozzáférhetőség: A PoS célja, hogy a blokkláncban való részvételt hozzáférhetőbbé tegye a PoW bányászattal kapcsolatos hardveres akadályok megszüntetésével. Bárki, aki elegendő kriptovalutával rendelkezik, részt vehet a tétekben, elősegítve a hálózat szélesebb körű részvételét.
  • Fenntartható növekedés: A PoS a blokklánc ökoszisztéma fenntartható növekedését igyekszik biztosítani a PoW magas energiafogyasztással kapcsolatos aggályainak kezelésével. Ez szélesebb körű elfogadást és valós alkalmazási potenciált tesz lehetővé.
  • Dinamikus ösztönzők: A PoS a tranzakciók érvényesítéséért és a hálózat biztosításáért járó dinamikus jutalmakkal ösztönzi a részvételt. Ez ösztönzi a becsületes viselkedést és elrettenti a helytelen tevékenységeket.
A tét bizonyításának fő céljai

Míg a biztonság továbbra is a fő cél, a PoS célja, hogy azt hatékonyabb, hozzáférhetőbb és fenntarthatóbb módon érje el, megnyitva az utat a blokklánc technológia szélesebb körű elfogadása és fejlődése előtt.

Az átvétel biztonságának igazolása

A PoS biztonságiitípus két fő alapelv körül forog: a gazdasági ösztönzők és a véletlenszerű hitelesítés. Mindkettő együttesen olyan rendszert hoz létre, ahol a becsületes viselkedést jutalmazzák, a rosszindulatú tevékenységet pedig büntetik.

Gazdasági ösztönzők

  • Sztorlódás: A felhasználók saját kriptopénzüket „tétre teszik”, lényegében lekötik egy időre. Ez biztosítékként működik, hasonlóan egy biztonsági letéthez.
  • Slashing: Ha egy validáló tisztességtelenül viselkedik, elveszíti a feltett kriptopénzének egy részét, ami erős késztetést teremt a csalásra.
  • Megjutalmazások: A tisztességes validátorok, akik segítenek a hálózat biztonságában, jutalmakat kapnak, ami tovább motiválja őket a tisztességes viselkedésre.

Randomizált érvényesítés

  • Validátorok: Nem mindenki képes tranzakciókat validálni. Ehelyett a validátorok véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra a tét nagysága és egyéb tényezők alapján.
  • Nehéz támadni: Ez a véletlenszerűség megnehezíti, hogy egyetlen entitás irányítsa a hálózatot vagy manipulálja a tranzakciókat, mivel nem tudná előre, hogy kik az érvényesítők.
  • Bizantin hibatűrés (BFT): Egyes PoS-rendszerek BFT-t használnak, amely lehetővé teszi a hálózat működését akkor is, ha a validátorok egy kis része rosszindulatú vagy nem elérhető.

Kihívások és megfontolások

  • Stake Concentration: Ha egy kis csoport ellenőrzi a feltett érmék nagy részét, akkor potenciálisan manipulálhatják a hálózatot. Ez komoly aggodalomra ad okot, és aktív kutatási terület.
  • Új technológia: A PoS újabb, mint a PoW, és hosszú távú biztonsági következményeit még mindig tanulmányozzák és vitatják.
  • Social Engineering: A célzott támadások a validátorokat rosszul cselekedtethetik.
  • Smart Contract sebezhetőségek: A blokkláncon telepített okosszerződések sebezhetőségei a konszenzusmechanizmustól függetlenül kihasználhatók.

A POS ígéretes megközelítést kínál a blokklánc biztonságához, de nem tökéletes. A biztonság egy folyamatos folyamat, amely folyamatos megfigyelést, frissítéseket és kutatást igényel a fejlődő fenyegetések kezelése érdekében. A PoS és a PoW közötti választás a blokkláncprojekt konkrét igényeitől és biztonsági prioritásaitól függ.

Proof-of-Stake előnyei

  • Energiahatékonyság: A PoS megszünteti az energiaigényes bányászhardverek szükségességét, jelentősen csökkentve ezzel a blokklánc technológia környezeti hatását. Ez összhangban van az olyan PoW rendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos növekvő aggodalmakkal, mint a Bitcoin.
  • Gyorsabb tranzakciók: A PoS általában gyorsabb tranzakció-feldolgozási időt kínál, mint a PooW. Ez az egyszerűsített érvényesítési folyamatnak köszönhető, ahol az érvényesítők véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra ahelyett, hogy bonyolult számításokon keresztül versenyeznének.
  • Növelt hozzáférhetőség: Bárki, aki elegendő kriptopénzzel rendelkezik, részt vehet a tétekben, így a PoS elérhetőbbé válik, mint a PoW, amely speciális hardvert igényel. Ez a szélesebb körű részvétel erősíti a hálózat decentralizációját és biztonságát.
  • Kisebb tranzakciós díjak: A csökkentett energiafogyasztás és az egyszerűsített érvényesítési folyamat miatt a PoS blokkláncok gyakran alacsonyabb tranzakciós díjakkal rendelkeznek a PoW blokkláncokhoz képest. Ez különösen előnyös lehet a mikrotranzakciók és a mindennapi felhasználási esetek esetében.

A tét hátrányainak bizonyítása

  • Az adókoncentráció: Ha magánszemélyek vagy szervezetek egy kis csoportja birtokolja a feltett érmék jelentős részét, akkor potenciálisan manipulálhatják a hálózatot vagy befolyásolhatják a döntéshozatalt. 
  • Delegáció és pooling: A validátorok delegálhatják a tétgyűjtési jogkörüket harmadik feleknek, így létrehozva tétgyűjtő poolokat. Ez ugyan növeli a hozzáférhetőséget, de központosításhoz is vezethet, ha a nagy poolok túl nagy befolyásra tesznek szert.
  • Újabb technológia: A PoW-hoz képest a PoS viszonylag új technológia, és hosszú távú biztonsági következményeit még mindig aktívan kutatják és vitatják.
  • Social Engineering támadások: A célzott social engineering támadások potenciálisan becsaphatják a validálókat, hogy rosszul viselkedjenek.
  • Az intelligens szerződések sebezhetőségei: A blokkláncon telepített intelligens szerződések sebezhetőségei a konszenzusmechanizmustól függetlenül kihasználhatók.
  • A kezdeti érme elosztása: Attól függően, hogy a kezdeti kriptopénz elosztása hogyan történt, aggályok merülhetnek fel a méltányossággal és a lehetséges centralizációval kapcsolatban, ha nagy rész néhány ember kezében összpontosul.
  • A semmiért semmit sem vesznek el támadások: Egyes PoS implementációk sebezhetőek lehetnek a „nothing-at-stake” támadásokkal szemben, ahol a validátorok büntetés nélkül érvényesíthetnek érvényes és érvénytelen blokkokat egyaránt.
  • Szabályozási bizonytalanság: A kriptovalutákat és a PoS-rendszereket övező szabályozás még kialakulóban van, ami bizonytalanságot okoz a felhasználók számára.

Mely kriptovaluták használnak Proof of Stake-et?

Egyes számú kiemelkedő kriptovaluta használ Proof-of-Stake (PoS) konszenzusmechanizmust, köztük az Ethereum (ETH), Cardano (ADA), Binance Coin (BNB), Polkadot (DOT), Solana (SOL), Tezos (XTZ), Cosmos (ATOM), és Algorand (ALGO).

A tét bizonyítását alkalmazó kriptovaluták
  • Ethereum (ETH): Jelenleg a PoW-ról PoS-re áll át az Ethereum 2.0 frissítésével, amelynek célja a nagyobb skálázhatóság és hatékonyság.
  • Cardano (ADA): Az egyik első széles körben elfogadott PoS blokklánc, amely kutatásalapú megközelítéséről és az okosszerződésekre való összpontosításáról ismert.
  • Binance Coin (BNB): A Binance tőzsde natív tokenje, hibrid PoS és Proof-of-Authority (PoA) rendszert valósított meg a gyorsabb tranzakciók érdekében.
  • Polkadot (DOT): Többláncú hálózat egyedi sharding architektúrával, amely PoS-t használ a fő láncához, és rugalmasságot biztosít a különböző konszenzusmechanizmusok számára az egyes paraláncokon.
  • Solana (SOL): Nagy teljesítményű blokklánc, amely gyors tranzakciós sebességéről és alacsony díjairól ismert, egyedülálló hibrid PoS mechanizmust használ validátor csomópontokkal és proof-of-history-val.
  • Tezos (XTZ): On-chain governance platform, amely a formális ellenőrzési folyamatáról és módosításairól ismert, delegált PoS rendszerrel működik.
  • Cosmos (ATOM): Hub blockchain, amely független blokkláncokat köt össze, Byzantine Fault Tolerance (BFT) alapú PoS rendszert használ a fő láncához.
  • Algorand (ALGO): Tiszta PoS blokklánc, amely hatékony és biztonságos konszenzusmechanizmusáról ismert, gyors és skálázható kialakítású.

Végszavak a vételi bizonyítékról (Proof-of-Stake, PoS)

A PoS ígéretes alternatívát kínál a PoW-hoz képest, kezelve annak legfontosabb korlátait. Azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a kihívásaival és a folyamatos fejlesztési erőfeszítésekkel a biztonságos és decentralizált jövő érdekében.

Kérdés a tétbizonylatról (PoS)

Mi a proof-of-stake egyszerűbben fogalmazva?

A PoS esetében a bányászat helyett a kriptodat zárod le, hogy jutalmat kapj a tranzakciók validálásáért.

Mi a Proof-of-Stake vs. Proof-of-Work?

A kriptódat elviszed vs. rejtvényeket oldasz meg számítógépekkel, mindkettő biztosítja a hálózatot, de a tét energiatakarékosabb és hozzáférhetőbb.

A proof-of-stake segítségével lehet pénzt keresni?

Igen, a kriptó tétjeivel és jutalmakkal.

A Bitcoin egy proof-of-stake?

Nem, a Bitcoin proof-of-work-t (bányászatot) használ.

Miért biztonságos a proof-of-stake?

A hitelesítők a saját kriptójukat teszik kockára, így nagyobb valószínűséggel cselekszenek becsületesen.

Ismerje meg Rahul Nambiampurath-ot az indiai Keralából, aki képzett szabadúszó író, aki a kriptopénzekre specializálódott. Rahul a Sikkim Manipal Egyetemen tanult pénzügyeket. A kriptovaluták, a blokklánc technológia, az NFT-k és a Web3, az internet új korszaka szakértője. Rahul 2014-ben kezdett el foglalkozni a kriptovalutákkal. Több mint öté ..