30 billió dollár? Egy elemző szerint a tokenizált eszközök csak 1,3 billió dollárt érhetnek el 2030-ra

Egy kriptoelemző megkérdőjelezi azt a merész jóslatot, miszerint a tokenizált valós eszközök (RWAs) értéke 2030-ra elérheti a 30 billió dollárt. Szerinte a reálisabb cél inkább 1,5 billió dollár körül lenne.

Jamie Coutts, a Real Vision vezető kriptoelemzője megosztotta véleményét egy bejegyzésben augusztus 27-én. Elmagyarázta, hogy ha az elmúlt két év 121%-os összetett éves növekedési üteme (CAGR) folytatódik, akkor a tokenizált hagyományos eszközök értéke 2030-ra körülbelül 1,3 billió dollárt érhet el.

A tokenizáció a biztonsági tokenek létrehozásának folyamatára utal, amelyek a blokklánc alapú digitális eszközök egy típusa. Ezek a tokenek valós eszközöket, például ingatlanokat, kötvényeket, műalkotásokat és részvényeket képviselnek, így azok digitális formában kereskedhetők.

Júniusban a Standard Chartered Bank és a Synpulse felhívta a figyelmet arra az előrejelzésére, hogy a tokenizált RWAs értéke 2034-re elérheti a 30,1 billió dollárt. Ez a prognózis sokak figyelmét felkeltette, de Coutts szkeptikus maradt. Úgy véli, hogy ez a szám túlzottan optimista és valószínűleg elérhetetlen. Azonban még akkor is, ha a konzervatívabb, 1,3 billió dolláros becslése valóra válik, az jelentős hatással lehet a Web3 ökoszisztémájára.

Coutts azt sugallja, hogy ha 1,3 billió dollár értékű valós eszközt vezetnének be a blokkláncra, az jelentős hullámhatást kelthet a kriptotér különböző szektoraiban, beleértve a nem-helyettesíthető tokeneket (NFT-ket), a közösségi platformokat és a játékokat is. Ez jelentős növekedést és innovációt eredményezhet ezekben a területekben.

Coutts azonban egy kihívásra is rámutatott, amely az Ethereum értékének becslésével kapcsolatos, amely a hagyományos pénzügyi eszközök első kibocsátóinak előnyben részesített platformja a kriptotérben. A nehézség abban rejlik, hogy előre lehessen jelezni, mekkora piaci részesedést fognak megszerezni a második rétegű hálózatok az Ethereum alaprétegéhez képest.

Megjegyezte, hogy a második rétegű hálózatok, amelyek az Ethereumon működnek, a generált bevételek 95-99%-át is megszerezhetik, így az Ethereum számára csak egy kis rész maradna elszámolási díjként. Coutts kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezek a második rétegű hálózatok önként lemondanának jövedelmező pozícióikról annak érdekében, hogy az Ethereum alaprétege tovább növekedhessen.

„Ha az Ethereumnak sikerül bővítenie az alaprétegét, akkor sokkal nagyobb részt szerezhet ebből a lehetőségből” – jegyezte meg Coutts, ezt a kérdést „az Ethereum dilemmájának” nevezve.

Júniusban a McKinsey & Company tanácsadó cég is hozzászólt a témához, kijelentve, hogy a tokenizált pénzügyi eszközök „lassan indultak”, de várhatóan 2030-ra körülbelül 2 billió dolláros piaci méretet érnek el. Ez a lassabb kezdet tükrözi azokat a kihívásokat és bizonytalanságokat, amelyekkel a tokenizáció még mindig szembesül.

A McKinsey elemzői azt is hangsúlyozták, hogy ahhoz, hogy a tokenizáció széles körben elfogadottá váljon, egyértelmű előnyöket kell kínálnia a hagyományos pénzügyi rendszerekkel szemben. Egy ígéretes terület a kötvények tokenizálása, amely egyre nagyobb teret nyer. Az elemzők szerint alig telik el hét anélkül, hogy új tokenizált kötvénykibocsátást ne jelentenének be.

Áprilisban Markus Infanger, a RippleX alelnöke, kutatásokra hivatkozva rámutatott arra, hogy a tokenizált piacok jövőbeli értéke elérheti a 16 billió dollárt, ami körülbelül nyolcszorosa lenne az egész kriptoszektor jelenlegi piaci kapitalizációjának.

Ez a növekvő érdeklődés a tokenizáció iránt, annak ellenére, hogy bizonyos szkepticizmus és kihívások vannak, azt sugallja, hogy a jövőben jelentős szerepet játszhat a pénzügyek és a szélesebb értelemben vett digitális gazdaság átalakulásában.